Hanyi kápolna
Áll egy kis kápolna a pusztában Tenk és Dormánd között, mely számomra már szinte jelképpé vált.
Egyedül dacol a pusztai szelekkel, viharokkal, de nemcsak a természet erejének áll ellen, kibírja a történelem viharait is. Hanyi-puszta többször elnéptelenedett, mégsem tűnt el nyomtalanul.
Ha a kápolnára nézek, arra gondolok: ami igazán fontos, nem pusztulhat el, mindig jön valamilyen erő – odafigyelés, segítség formájában – mely megóvja az enyészettől. Addig létezik, amíg fontos lesz az itt élők számára. Nekem az emlékezet jelképe, mely még van annyira erős, hogy ma is megőrzi a kis kápolnát, a régmúlt pusztai élet megszentelt helyszínét.
„ A kápolna megható magányosságban áll és őrködik a vidék csöndjében, a puszta fenséges kietlenségében. Alig látszik valami. Szemünk a látóhatár végtelenségébe vész, nincs ami elfoglaljon, lekössön: magunkra és Istenre kell gondolnunk. Ennek a lelki fölemelkedésnek eszköze a kápolna. Házak nem melengetik, fák nem szegélyezik, csak egy erecske húzódik mellette, amely a legenda szerint úgy fakadt, hogy Szent Vendel járt erre. Megsajnálta a tikkadt juhokat, leszúrta botját és forrás csörgedezett a helyén” – írta Bálint Sándor néprajzkutató a kápolnát látva 75 évvel ezelőtt.
Kinek a nevéhez kötődik a kápolna felépítése?
Buttler János Lajos gróf építtette 1719-ben. A Buttlerek 1691 óta voltak jelen Erdőtelek és környéke történetében, ekkor vásárolt itt először birtokrészt Buttler János egri várparancsnok. Erdőtelket a nógrádi-hevesi birtokaik központjának tartották, de az ország más területein, Erdélyben és Zemplénben is kiterjedt földbirtokaik voltak.
Buttler Jánosnak nem született gyermeke, így 1701-ben örökbe fogadta unokaöccsét, Buttler János Lajost, aki 1714-ben grófi rangot nyert.
A következő években építkezésekbe kezdett. 1715-ben kezdte építeni a kastélyt Erdőtelken (Fő u. 129.), mely a mai formáját később nyerte el. A kápolnán kívül majorságot is létesített, ahol kétnyomásos gazdálkodást folytattak.
Hogyan vált búcsújáró hellyé?
A búcsúkiváltságokat a kápolna építése után 72 évvel, 1791-ben adományozta VI. Pius pápa Szent Anna napjára. Eszterházy Károly egri püspök 1794-ben hirdette ki. A 18. században még könnyebben lehetett búcsús kiváltságot szerezni, mint később. A hivatalos egyház kivizsgálta a csodás események hírét, de gyakran csak adminisztratív intézkedést jelentett az engedély megadása. A zarándokok számára a kinyilvánítás azt jelentette, hogy ezen a szent helyen teljes búcsút nyerhetnek.
A búcsúkiváltság Hanyi-pusztára ekkoriban különösen előnyös lehetett a katolikus egyház számára. Ugyanis erre az időre, a 18. század végére a szomszédos pusztákon, Szárazbőn és Tenken számottevően megerősödött a reformátusság a Felvidékről betelepülő református nemes családok által, akik uradalmaik népét leányegyházként az átányi anyagegyházhoz csatolták.
A Buttlerek uradalmának népe a keresztjáró napoktól kezdve Szent Anna ünnepéig minden kedden – lényegében kilenc kedden – körmenetben zarándokolt ide és misét hallgatott.
Ez a jámbor szokás fokozatosan továbbterjedt, messze vidékekről is jöttek zarándokok.
A Szent Anna-napi búcsúkat egészen az 1950-es évek elejéig itt tartották. Az új politikai rendszer viszont ezt megakadályozta, így a kultusz beköltözött Erdőtelek templomába.
Forrás: https://hevesihistoriak.blog.hu/2019/07/29/_hanyi_pusztanak_csillaga_megkoszontunk_tegedet