background
logotype

Szent Anna kápolna Hanyipusztán

Szent Anna kápolna Hanyipusztán

 "...megható magányosságban áll és őrködik a vidék csöndjében, a puszta fenséges kietlenségében. Alig látszik valami. Szemünk a látóhatár kietlenségébe vész, nincs ami elfoglaljon, lekössön: magunkra és Istenre kell gondolnunk. Ennek a lelki fölemelkedésnek eszköze a kápolna. Házak nem melengetik, fák nem szegélyezik, csak egy erecske húzódik mellette, amely a legenda szerint úgy fakadt, hogy Szent Vendel járt erre. Megsajnálta a tikkadt juhokat, leszúrta botját és forrás csörgedezett a helyén… Itt a lélek nem reprezentálni, hanem szolgálni akar…” — írta Bálint Sándor a 31. számú országúton, Tenk és Dormánd között álló, kicsiny kápolnáról.


    Erdőtelek és Hanyi falu neve először 1215-ben, Erdev, illetve Honi néven szerepel egy oklevélben. 1549-ben a török mindkét falut elpusztította, s míg Erdőtelek 1564 után újratelepült, Hanyi néptelen maradt.
    1691-ben gróf Butler János egri várparancsnok vásárolta meg a területet, s 1719-ben kápolnát építtetett a pusztán Szent Anna tiszteletére, mint ezt az ajtó fölé vésett latin felirat is tanúsítja.
    Butler 1701-ben örökbe fogadta unokaöccsét, Butler Lajos Jánost, aki szintén grófi rangot nyert. Az utóbbinak fia, Butler Gábor alatt Erdőtelek népes faluvá fejlődött, míg Hanyi pusztán csak majorsági üzem létesült.
    Butler Gábor halála után fia, János örökölte a birtokot. Ő súlyos adósságokba keveredett, s többször kényszerült bérbeadni a pusztát, de a kápolnát 1825-ben megújíttatta Zwenger József egri kőmíves mesterrel. Említésre méltó, hogy Mikszáth Kálmán róla mintázta a Különös házasság című regényének főhősét.
    Az építtető szándéka szerint az uradalom népe a keresztjáró napoktól kezdve egészen Szent Anna ünnepéig (július 26.), lényegében kilenc kedden körmenetben zarándokolt a kápolnához, ahol misét hallgatott. A szokás idővel túlhaladta a helyi jámborság kereteit, s odavonzotta a palócság és jászság népét még az 1900-as évek első felében is. VI. Pius pápa 1791-ben búcsúkiváltságokat adományozott Szent Anna napjára a pusztai templomocskának.
    Orosz István, a messze földön híres jászladányi népköltő, búcsúvezető írja önéletrajzában: "Elértünk Hanyra, beköszöntöttük magunkat. Este pedig eljártam a sok néppel a keresztbúcsút. Reggelig ájtatoskodtunk. Másnap, a templombúcsú napján szebbnél szebb éneket zengedeztem velek.
    Szabó Emánuel, a Vak Émán néven ismertebb jászárokszállási énekes-koldus a kápolna alapításának mondáját is elbeszélte Bálint Sándor néprajztudósnak. Eszerint egy gazdag embernek — nyilvánvalóan Butler grófnak — minden jószága elpusztult, de más csapások is érték. Hét gyermekével nagy szegénységre jutott. A puszta szélén fölsóhajtott: Uram, ha már én olyan bűnös vagyok, legalább a családomat tartsd el! Két fiából pap, egy lányából apáca lett. Legvégül kápolnát építtetett Jézus öreganyjának tiszteletére.
    Az 1950-es évek helyi hatósági túlkapásai lehetetlenné tették a pusztai búcsújárást, s az ország egyik legfontosabb Szent Anna-kegyhelye elnéptelenedett. A kultusz az erdőtelki plébániatemplomba "költözött". A kápolna berendezési tárgyai, a képek, a szobrok, az oltár, a padok elkallódtak. Az 1980-as évek végén már ajtó nélkül állt az épület, s a teteje rogyadozott. A hagyományok erejét bizonyítja, hogy — amint megnyílt a lehetőség, az 1990-es évek közepén — felújították, s búcsúja egyre több zarándokot vonz.

Kósa Károly

Forrás: bucsujaras.hu

2017  Erdőtelek Község Hivatalos Oldalai   globbers joomla templates