background
logotype

Településtörténet

Településtörténet

Első írásos említése 1215-ben történik Erdev névalakban, a hozzá tartozó Hanyipuszta pedig 1278-ban Honi alakban. A pápai tizedjegyzék felsorolásában Erdőtelek plébániáját Egyházaserdőtelek, Kápolnáserdőtelek, majd 1473-tól Erdőtelek néven említi. A falu és Hanyi a török hódoltság idején a gyakori járványok, főként a kolera és a pestis pusztítása következtében többször elnéptelenedik, s Erdőtelek csak 1464-ben kezd felépülni. A XVI. század végén Alsó- és Felsőerdőtelek nevű falurészekre különül. A XVII. század közepén újra elnéptelenedik, majd 1765 után Erdőtelek a dézsmaösszeírásokban már mint kuriális falu szerepel.

 

A terület birtokosa 1600-ban méhkereki Sápy Gáspár. 1650-benBornemissza Margit magtalan halálával adományozhatóvá vált Alsóerdőtelek pusztát Gellérfy István nyerte adományul. A birtokot Butler János egri várparancsnok több kisebb részből vásárolta meg. Princzfalusy Jánostól egy birtokrészt, Dőry Andrástól Felsőerdőtelek negyedrészét, és zálogként hozzákerült Alsóerdőtelket vásárolta meg. Pusztahanyi megszerzésével teljessé válik a birtok, és 1697-ben megtörténik Butler birtokbaiktatása. Örökbefogadott unokaöccse Butler János Lajos 1714-ben grófi rangot nyert. A birtokot fia Gábor, majd az ő gyermeke Butler János kezelte. A falu magva Alsóerdőtelek népes jobbágyfaluvá fejlődött, és a Butlerek kizárólagos tulajdonában volt.

Butler János költekező életmódjának köszönhetően hitelezőinek gyakran lekötötte erdőtelki birtokát, így került ifjú gróf Keglevich Károly, majd Fáy Bertalan heves megyei alispán használatába.

A XIX. század elején a falu ismét Butler János saját kezelésébe kerül. Butler 1845-ben halt meg. A gróf nevét a Ludovika Akadémiára, azaz a magyar tisztképzés céljaira tett alapítvány is megörökítette, de a legtöbben Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének főszereplőjeként ismerik. A történet néhány epizódja az erdőtelki Butler-kastélyban játszódik, ahol adatgyűjtés céljából maga az író is megfordult. A kutatások szerint Mikszáth mégsem a történelmi hűségnek megfelelően írta meg a szerencsétlen házasság történetét.

1845-ben a birtokot elárverezték, azzal együtt a kastélyt és a hozzátartozó kertet idősebb dr. Kovács József sebésztanár vásárolta meg.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc bukása, majd a kiegyezés után a jobbágyok helyzete egyre rosszabb, a lakosság nagy része ismét elvándorol. Akik helyben maradnak cselédnek, napszámosnak szegődnek, vagy távoli uradalmakban summásként dolgoznak.

Idősebb dr. Kovács József halála után nevelt fia és egyben unokaöccse, ifjabb dr. Kovács József örökölte a birtokot, és ő létesített a kertből gazdag élőfa gyűjteményt, ami mára országos hírű arborétummá vált.

Az I. világháború alatt a kastély kórház volt, Kovács doktor ingyen ápolta a betegeket. A falu népe szerette és tisztelte, de ez sem akadályozta meg a lakosságot abban, hogy 1945-ben a doktor halála után a berendezést széthordják.

A két világháború között különböző egyletek működtek a településen. Ilyen volt például az Önkéntes Tűzoltó Testület, a Levente Egyesület, a Polgári Lövészegylet, a Gazda és Földműves Szövetkezet vagy a ma újból működő Erdőtelki Vadásztársaság.

A II. világháború után a birtokot államosították. A kastély, a kerttel együtt egy állami gazdasághoz került, a földek pedig az 1949-től működő Mezőgazdasági Termelőszövetkezet kezelésébe kerültek.

A hetvenes évek közepéig erősen mezőgazdasági jellegű a település, az itt élő emberek főleg földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Természetesen itt is voltak mesteremberek, akik az államosításokat követően bekerültek a termelőszövetkezet és a később létesült Állami Gazdaság melléküzemágainak munkásai közé.

A falu 1950-ig nagyközség, 1950-1990-ig önálló tanácsú község, ettől kezdve pedig független polgármester és önkormányzati képviselő-testület irányítja a falu életét.

2017  Erdőtelek Község Hivatalos Oldalai   globbers joomla templates