Közvetlenül Erdőtelek község mellett, annak központjától északnyugatra, az arborétum szomszédságában fekszik, 9,1 hektáros területen. Az égerláp mai formájának előfordulása e térségben (hevesi homokhát) ritkaságszámba megy, a homok szélén bőven feltörő, áramló talajvízben jött létre. Megközelítése a határoló utakról, vagy az arborétumból nyíló kapun át lehetséges, szabadon látogatható az arborétumhoz csatolt zárt része, melynek megtekintése a nyitva tartás ideje alatt lehetséges. Hiányossága, hogy az erdőben nincs bemutató létesítmény, és szervezett látogatásra sincs lehetőség. A terület 1989. március 1-én lett védetté nyilvánítva, felügyeletét az Erdőtelki Arborétum vezetője gyakorolja. Rendeltetése, hogy az égerláp és a fűzlápi, valamint az eredeti mocsári tölgyes növénytársulások élővilágát megőrizze.

A láperdő lombkoronaszintje zömmel mézgás égerből áll, csupán 3-4 %-a magyar kőris. A cserjék között megtalálható a kutyabenge, kányabangita, és erősen elszaporodott a feketebodza. A szántótól sédkender választja el. A láperdőt északról nádas és fűzláp övezi. Az erdő szegélyén található kaszálók szépek, védett fajok (pl.: kosborfélék) termőhelye. A terület északnyugati részén idős kocsányos tölgyek és gyöngyvirágos tölgyes maradványai láthatók. A védett növények közül még megtalálható a mocsári nőszirom is (ez a virág látható a 20 Ft-os pénzérme hátoldalán).

Ez az oázis gazdag állatvilágot vonz, melyben szép számmal képviselik magukat a védett fajok is. Néhányat említek a teljesség igénye nélkül: nappali pávaszem, atalanta lepke, zöld varangy, mocsári béka, tarajos gőte, ökörszem, tövisszúró gébics, énekes nádiposzáta, csilpcsalp füzike, nagy fakopács, kakukk, csíz, vörös vércse, menyét, hermelin, korai denevér, sün, vakond, stb.