Néprajzi emlékek, népviselet, népzene, lakodalom

Számtalan települési lakodalomban és egyéb rendezvényen muzsikált a képen látható cigányzenekar. 
A fotó keletkezésének időpontját nem tudjuk pontosan.
Prímás: Lukács Miklós
Cimbalom: Burai Làszló
Brácsa: Burai Károly
Klarinét: Lólé György ( setét)
Nagybőgő: Lólé Herman
A képet Sipos Ákos osztotta meg velünk.

A két fénykép valószínűleg 1954 szeptemberében készülhetett. Régi szokás szerint a fiatal legények nótázva vonultak az esküvői menet végén a zenészek előtt. A fotókat Vancsik Antalné küldte be.

Kalóczkai Sándor (1873-1959.) és Ferencz Verona (1880-1948.) esküvője 1898-ból. A férj erdőtelki, a menyasszony dormándi volt, de a házasságkötéskor a családja már Tenken élt. Később hat gyermekükből öten nőttek fel, és kerültek mind Mezőtúrra-Túrkevére. Az esküvőkori felvétel hitelességét mindenki megerősítette. Ezt azért hangsúlyoznám ki, mert magam először kételkedtem abban, hogy tényleg egy 1898-as képről legyen szó. De ha minden létező rokon egybehangzóan ezt állítja, én sem merek nagyon kétkedni. A férj 25, a menyasszony 18 éves volt. Elég régi, de ha már viselet, akkor azt hiszem ez a felvétel a meglehetősen régi időkből sokat felfedhet a helyi esküvői viseletről is. A fotó forrása a család mezőtúri ága. A leírás dr. Kalóczkai Gergely tollából született.

Településünk nagyon kevés dokumentált néprajzi, népviseleti emlékkel rendelkezik. Ezek közül kiemelhetjük az 1928-ban lefotózott cifraszűrt. A kép Pusztatenk határában készült. Mellette a híres erdőtelki legénykötény egy fennmaradt darabja, majd egy motívum ugyancsak legénykötényről.

Az első képen Lőcsei Antal és családja látható egy 1918-as fotón, míg a másik kép egy harmincas években összeházasodott ifjú párt örökített meg. A két kép közös vonása, hogy a fiatal hölgyek viselete egyértelműen a palóc viselet egyfajta módosult, egyszerűsített változatai, ami a fennmaradt dokumentumok alapján jellemző viselet volt Erdőtelken a két világháború közötti és utáni időszakban.

A Lőcsei család fotóját Deák (Ferencz) Anitának köszönhetjük.

Helytörténeti szempontból nem lehet megkerülni mindenki „Babika” nénijét, aki a település kulturális életének meghatározó alakja volt évtizedeken keresztül. Az 1960-as években általa alapított erdőtelki néptánccsoport számtalan helyi és környékbeli rendezvény üde színfoltja volt. Értékteremtő tevékenységét mindenképp ki kell emelnünk, lábjegyzetben hozzá téve, hogy a lányok által viselt viselet nem helyi motívumokat, mintákat hordoz magán.

Lakodalom témakörben jó nagyot „beszélgettünk” a facebook csoport tagjaival. Rengeteg jobbnál jobb fotó került elő a fiókok mélyéről. A fényképek mellett jóízűt „vitatkoztunk” a helyi gasztronómiai szokásokról, a lagzis hagyományokról. 

A mellékelt fotók beszédesek, nem szükséges hozzájuk kommentár.

Scroll to Top